Miért kell a törzskönyv?

A törzskönyv a kutya születési anyakönyvi kivonata és személyi igazolványa is egyben. Ugye Ön sem szeretné, ha valamelyik családtagja teljesen azonosíthatatlanul szaladgálna a nagyvilágban. Akkor miért tenne kivételt a kutyájával? A törzskönyv ára jelenleg: 5.500,- Ft (2009-es adat!) 

A törzskönyv tartalmazza a kutya minden fontos adatát. A születési idejét, hol és kinél született, milyen számon regisztrálták és az egyedi azonosítójának (chip vagy tetoválás) számát is.
Ez utóbbi különösen fontos, ha kutyája bármilyen okból elveszne.
Ezért kiskutyának törzskönyvét a lehetősége szerint minél hamarabb vigye el a legközelebbi ebtenyésztő szervezetbe és a kapott tulajdonosváltási igazolás birtokában írassa át saját nevére.
Ezzel később sok problémát megelőzhet. 

A törzskönyv ezen kívül tartalmazza a kutya szüleinek valamint azok őseinek adatait 4 generációra visszamenőleg. Egy kezdő kutyatartónak ezek az adatok nem sokat mondanak, de az esetleges tenyésztéshez elengedhetetlen információk. 

A törzskönyvet elvesztés esetén csak a tenyésztő tudja újra megkérni, ezért nagyon vigyázzon rá. Legjobb csinálni róla egy fénymásolatot és az eredetit otthon betenni egy fiókba. Két esetben lehet csak szükség az eredeti törzskönyvre. Ha tenyészszemlére szeretné vinni a kutyát, vagy ha esetleg valamilyen vita merülne fel a kutya tulajdonjogát illetően. (Pl. ellopják és bizonyítani kell a megtaláláskor, hogy az Öné) 

Amennyiben kiállításra nevezné a kutyát, akkor sem kell magával vinni a törzskönyvet, a nevezéshez egy másolatot kell csatolni. 

Egy új lehetőség, hogy a kutyához korlátozott törzskönyvet kap, esetleg csak törzskönyv másolatot. Ez olyan esetekben fordul elő, ha a tenyésztő valamilyen okból nem szeretné a kutyát tenyésztésbe vonni és ezt a törzskönyv korlátozásával kívánja érvényesíteni.
Ez természetesen semmit nem von le az Ön kutyájának értékéből, pusztán azt a célt szolgálja, hogy kellő megalapozottság nélkül ne hozzanak le almot a kutyától. Ezen esetekben nem mindig van lehetőség a kutyát az Ön nevére íratni, ezért a tenyésztővel a szerződésben rögzítettek szerint kell tartania a kapcsolatot.

Ki is a tenyésztő valójában?

Egy tévhitet szeretnék eloszlatni, mely igen erősen él ma a köztudatban. Sokak fejében a tenyésztő, a tenyésztés fogalma nem teljesen van helyén. Lehet ez félreértésből, tájékozatlanságból, vagy bármely más okból. De kezdjük mindjárt az elején.

A tenyésztéshez nyílvánvaló módon kell egy szuka és egy kan. Könnyen belátható, hogy ennek a minimális feltételnek teljesülnie kell, hogy létre jöjjön bármiféle tenyésztés. De azért a tenyésztéshez ennél jóval több kell. Nem árt, ha van a tenyésztendő fajtával kapcsolatban némi felelősségtudat, fajtaismeret, a standard ismerete és némi genetikai ismeret. A standard határozza meg nagy vonalakban, milyen kritériumok szerint kell tenyészteni, illetve az adott fajta milyen tulajdonságokkal kell rendelkezzen ahhoz, hogy a fajta megfelelő minőségű egyede lehessen. A tenyésztőnek pedig a feladata nem más, mint a fajta nemesítése és nem szaporítása. A fajta nemesítése fogalom pedig a minél jobban a standardban foglaltakhoz közelítő, minél egységesebb, jobb minőségű kutyák létrehozása mind küllemben, mind egészségileg és viselkedésformákat tekintve. Ettől nemesedik egy fajta.

Ez nagy körültekintést és odafigyelést igényel az utódokra ahhoz, hogy tudja a tenyésztő, jó úton jár-e, vagy a párosítás nem hozott megfelelő eredményt a fajta szempontjából. Egy párosításról csak akkor derülhet ki, hogy jó, vagy sem, ha kipróbáltuk. Ez a komoly tenyésztők körében alapszabály. Hiába tökéletes az adott egyed, egy kan, vagy egy szuka, nagyon függ a származásától, vonalától, hogy milyen utódokat fog örökíteni, mennyire lesznek egységesek, jó típusos kiskutyák. Minél hasonlóbb a szülők vonala, és minél jobban közelít a standardhez, annál tökéletesebb utódokra lehet számítani. Ez persze némi beltenyésztést és igen komoly körültekintést igényel. Ezért fontos a kutyák rokonságának, felmenőinek, testvéreinek megismerése is, azok betegségei, hibái, hogy tudjuk, mire számítsunk, mit örökíthet majd az adott kutya, és ez alapján eldönthessük, létrehozzuk-e a párosítást, vagy sem.

Ezért aztán aggasztó az az elterjedt igen téves nézet, miszerint ha valaki tenyészteni akar, elég, ha vesz egy szép szukát és egy szép kant. Majd amíg azok ki nem öregszenek, ezt az egyetlen párosítást ismételgeti. Gondoljuk csak végig: mi van, ha a két vonal, amit vásároltunk, nem passzol? Nem születnek szép, egészséges utódok, vagy egy alomban csak 1-1 kiskutya lesz elfogadható minőségű? Akkor a többi gyengébb minőségű, beteg, vagy betegséget hordozó kölyökkel évekig elárasztjuk a piacot? Majd mások ugyanilyen elképzelések szerint vezérelve ezekkel a kölykökkel tenyésztenek tovább? Ugye belátható, mennyire káros folyamat ez a fajta szempontjából hosszú távon?

De tegyük fel, szuper párt sikerült vásárolnunk. Tökéletes kölykök, nagy siker. Ebből a párosításból kb. 6-8 éven keresztül ontjuk az egyforma genetikájú, egyforma származású kölyköket. Ez sem szerencsés, hiszen a fajta szempontjából túl sok egyed lesz egymás rendkívül közeli rokona, magas lesz a fajta beltenyésztettsége. Ez pedig mindig egészségi, immunrendszeri leromlással jár.

De akkor hogyan tovább? Ki is az igazi tenyésztő?

Az, akinél a szuka van, vagy az, akinél a kan van? Nyílván az a tenyésztő, aki szukát tart. Hiszen ő fogja a kennel nevet kiváltani, nála születnek a kölykök, ő neveli fel őket, ő adja el és ő fogja figyelemmmel kísérni további sorsukat. Ezért az ő felelőssége és feladata olyan kanok felkutatása, akik tenyésztői szempontjainak leginkább megfelelnek, egészségesek. A kan tulajdonosok ezért ilyen értelemben nem tenyésztők, nem felelősek egy alom lehozataláért, minőségéért. Az ő felelősségük odáig terjed, ha tudott, hogy a kan genetikailag öröklődő betegséget hordoz, ne fedeztessenek vele.

Az már azonban a szuka tulajdonos felelőssége, ha nem szűrt, papírok nélküli, ezért ellenőrizhetetlen minőségű kannal fedeztet. Az alom létrejöttének felelőssége az övé. Nyílván a kiskutyákból származó bevétel is, hiszen a költségeket is mind ő viseli. Ezért a szuka tulajdonos a tenyésztő.

A tenyésztő folyamatosan keresgél a kanok között. Figyeli a vonalakat, az esetleg kiszemelt kan korábbi utódait. Ezek alapján mérlegel és dönt egy párosítás létrehozásáról. Esetleg egy-egy jobban sikerült kölyköt visszatart tovább tenyésztésre, akár úgy, hogy magánál tartva, akár úgy, hogy tenyésztői szerződéssel eladva. Majd ehhez az új kiskutyához újabb kanokat keresve újabb almokat hoz le. Ha szép kan kiskutyája lesz, esetleg azt minősítteti, megszűreti betegségekre, majd ezután fedeztet csak vele. Ez nagyon nagy munka és elhivatottság. Kell hozzá a fajtával szembeni rajongás, hogy fajta szempontjából tudja döntéseit meghozni.

Tehát a fentiek alapján könnyen belátható, hogy a tenyésztőt a szaporítótól egy alapvető dolog különbözteti meg, mégpedig a MOTIVÁCIÓ. A tenyésztő a fajta szempontjait tartja szem előtt, elsősorban a fajta érdekeit mérlegelve hozza meg döntéseit, míg a szaporító saját anyagi,  egzisztenciális, illetve érvényesülésvágyból fakadó érdekeit helyezi mindig előtérbe. Nála nem számít, mi lesz a fajtával 10 év múlva. Nem fontos, hová kerülnek a kölykök és milyenek lettek. Ez az irányultság aztán meghozza gyümölcsét és sajnos nagyon erősen rányomja bélyegét az adott fajtára is. Számos fajta eme felelőtlen szaporítói tevékenységnek köszönheti jelentős leromlását.

Eredetileg talán boston terrier lett volna. De helyette egy roncs lett belőle...

Hogyan születik a tenyésztő?

A dolog általában úgy kezdődik, hogy az embernek lesz egy kutyája, akit nagyon szeret. Aztán szép lassan elkezdi szeretni az egész fajtát, mert rájön, hogy az a fajta kutya a legszebb és legjobb kutya a világon. Nem túlzás, ez az összes kutyánál így van. Aki nem így áll hozzá, sosem lesz tenyésztő.

Aztán kíváncsiságból elmegy kiállításokra, fajta találkozókra, ahol megismeri a fajta többi egyedeit is és szép lassan felismeri, hogy az övénél sokkal szebbek és jobbak is vannak ebben a fajtában. Felmerül benne a vágy, de jó volna számára is egy ilyen nagyon szép és okos kutya. Ennek érdekében még többet jár kiállításokra, még jobban beleássa magát a fajta minden részletébe. Megismeri a fajta színe-javát, a fajta iránti elvárásokat, tenyésztőket, a standard kis- és nagybetűs részeit, a fajtát terhelő betegségeket, és azokat az apró fortélyokat, szabályokat, amiket írva és mondva sem lehet megtalálni.

Díjnyertes amerikai cocker spániel.

Kellő ismerettel és tapasztalattal a háta mögött felébred benne a tudás iránti tisztelet, és az érzés, hogy hiába keresgéli, még mindig nem találta meg a tökéletes kutyát, és elhatározza, hogy ő bizony megpróbál közelebb jutni a tökéleteshez, ő jobbat és szebbet fog tenyészteni, mint elődei, erősen él benne az elszántság, hogy megmutassa a világnak, milyen is az igazi, küllemben is jellemben is a fajtáját méltán képviselő kutya.

Ha áldozunk egy kis időt a tenyésztővel való beszélgetésre, hamar kiderül a kiskutyák mögött rejlő érdekeltség, a fajta ismerete,szeretete és a hozzáértés. Így már sokkal könnyebben eldönthetjük, bízhatunk-e jövendőbeli kiskutyánk származásának minőségében, egészségében, vagy saját érdekünkben álljunk tovább. Nyújt-e a tenyésztő személye egyfajta garanciát arra, hogy azt kapjuk, amit valóban szeretnénk. Ez azt hiszem, megéri mindenkinek a pillanatnyi többletráfordítást.

Mikor nem tenyésztő a tenyésztő?

Ez nem egy találós kérdés, hanem nagyon is valóságos probléma. A válasz: amikor szaporító. 
Na de ugyan melyik szaporító vallaná magát annak? Ha a szomszéd Aladár bácsit kérdezzük, aki egyszer kapott egy akárhonnan jövő állítólag „fajtiszta” szukát (mint tudjuk, csak az a kutya nem fajtiszta, akinek az őse másik fajjal, pl. farkassal párosodott), és beszerzett hozzá egy menhelyről egy kb. ugyanolyan kant, és azóta minden évben leelleti a szukáját, na, ő ugyanúgy tenyésztőnek fogja mondani magát...

Egy yorkie "tenyészet"

De akkor mégis, hogyan különböztessük meg a mezei szaporítót (productis vulgaris) a valódi, igazi Tenyésztőtől (productus standardus)?
Segítségül pár alapvető szempont, hogy az egyszerű halandó is különbséget tudjon tenni, és ne dőljön be az „Én már húsz éve kutyázom, nekem ne mondja meg” szövegekeknek.

Megjegyzés: 
A megfelelő kiskutya kiválasztásához az első lépés a fajta kiválasztása, majd az, hogy honnan is hozzuk el a kölyköt. Sok hirdetést olvashat szebbnél-szebb kiskutyákról, de ezek egy részében megtévesztik a vásárlókat, akik csak később jönnek rá, hogy a drágán vett kölyök beteg, viselkedése vagy a külleme nem felel meg a fajtaleírásnak. Ön természetesen akkor jár a legjobban, ha körültekintően választja meg a tenyésztőt, és így elkerüli a későbbi problémákat.

Mit mond egy tenyésztő:	Mit mond egy szaporító:
Elmondom, melyek a fajta tulajdonságai, hogyan kell tartani.	Ennek szinte bárhol jó, alig vannak igényei, a szőrét sem kell ápolni, magától lesz ilyen.
Sajnálom, de úgy érzem, Önnek nem ez a legmegfelelőbb fajta...	Ez a kutya pont Önnek való! Én látom magán, hogy jó gazdája lesz!
Tudok ajánlani esetleg egy másik tenyésztőt, talán érdeklődjön nála, vagy legalább nézzen körül.	Higgyje el, máshol ilyet nem talál! Vagy: A többi tenyésztő ugyanezt árulja, csak drágábban!
Természetesen meg tudom mutatni a szülöket, sőt az egész falkámat.	A szülőket most nem tudom megmutatni, mert ...
Az apa nem saját tulajdonú, de itt a gazdája címe, érdeklődjön nála.	Az apa nem érhető el, de nem is fontos...
A kölyköket régóta terveztem, sokat vártam, míg sikerült összehoznom a párosítást ezzel a kiváló minőségű kannal	Az apa itt van, ő volt az. Vagy nem is, talán inkább ez a másik. Tudja, néha összekeverem őket, meg át is mászkálnak egymáshoz néha...
- Nálam kizárólag ez az egy (vagy max. két-három) fajta van, de nincs túl sok kutyám, ha túl sokan lennének, nem tudnám ilyen színvonalon tartani.	Tudok ajánlani esetleg mopszot, az a jövő héten fial, vagy máltait, az is nemsokára fog, de vannak pincsereim, havanese és Bolognese is, meg angoll bulldog, sőt uszkár is. Melyiket parancsolja? (Csomagoljam is...? )
Jöjjön vissza kicsit később, látogassa többször a kicsiket.	Na akkor kell vagy nem kell? Döntsön gyorsan, mert akkor adom másnak!
Természetesen szívesen mesélek a szülökről, eredményeikről.	Mit mondjak róluk? Kutyák... Különben is, maga serleget akar venni, vagy kutyát?
Elnézést, ugyan most takarítottam fel utánuk, ma már legalább tizedjére. De megint idekakiltak, percenként teszik...	Fogja be az orrát, kicsit büdös van, de ez ilyen helyen így szokás. Ezért is vannak bezárva ide, mert különben az egész udvart összesz...nák
Törzskönyv nélkül nem adok kutyát, az bizonyítja, hogy a kutya egészséges és megbízható helyről való.	A törzskönyv nem fontos, anélkül is kutya a kutya, nem igaz? Csak a lehúzósak akarnak mindig törzskönyvet sózni az ember nyakába.
Minden kölyök kétszer oltott kombinálttal, valamint féreghajtottak. Anélkül oda sem adnám őket.	Az oltásokról magának kell majd gondoskodnia, egyszer kaptak féreghajtót, de az én kutyáim olyan egészségesek, hogy nekik nincs is erre szükségük.
Nyolc hetes koruk előtt nem adom őket, ilyenkor az anyjuk mellett a helyük.	A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft. Honlapkészítés ingyen: Ez a weblapszerkesztő alkalmas ingyen weboldal, ingyen honlap készítés... Weblap látogatottság számláló: Mai: 610 Tegnapi: 816 Heti: 4 861 Havi: 16 078 Össz.: 342 797 Látogatottság növelés Oldal: Olcsó kutyát? Britannian Bulldogs" Kennel - © 2008 - 2012 - angolbulldog.hupont.hu A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:       X Megtalálta? Keresse itt!