Britannian Bulldogs" Kennel

A hím és női ivarsejtek egyesüléséből jön létre a megtermékenyített petesejt, a zigóta, amely mindkét szülő örökítő anyagát tartalmazza.

A sejtmagban találhatók a kromoszómák, amelyek a legtöbb sejtben a sejtmag kromatinhálózatában lelhetők fel és a sejtosztódáskor válnak láthatóvá. A kromoszómák tartalmazzák a DNS-t (dezoxiribonukleinsav). Ezek tárolják a szervezet fejlődéséhez és differenciálódásához szükséges információkat, amelyek a DNS szerkezeti felépítésétől függnek.

A citoplazmában található RNS (ribonukleinsav) felelős az információk átadásáért (messenger RNS), és szállítja a fehérjék felépítéséhez szükséges aminosavakat (transzfer RNS) a riboszómák felületéhez, ahol végbemegy a fehérjeszintézis.

A kromoszómák meghatározott helyén helyezkednek el a gének. A gén biológiai és szervezeti egység, amely a tulajdonságok átöröklését irányítja.

Minden tulajdonságot egy-egy génpár (AA, aa) határoz meg. Ezt allél génpárnak nevezzük, amelynek egyik tagját az új egyed az apától, a másikat az anyától kapja. Ha az utód a szülőktől azonos allél génpárt kap (AA, aa), homozigótának nevezzük. Ha viszont az allél génpárok eltérőek (Aa), akkor az egyed a szóban forgó tulajdonságot tekintve heterozigóta lesz.

Az öröklött tulajdonságok megjelenését az utódokban a környezet befolyásolja. Ennek megfelelően különbségeket teszünk:

• genotípus,
• fenotípus, és
• paratípus között.

 A genotípus (vagy örökletes alap) az adott tulajdonságokat meghatározó gének összességét jelenti.

A fenotípus (vagy megjelenési forma) az élőlények külső és belső tulajdonságaiban nyilvánul meg. Mindazt magában foglalja, amely adott időpontban az egyeddel kapcsolatban mérhető, érzékelhető és elbírálható.

A paratípus (a környezeti hatások összessége) az örökletes alap kibontakozásának mértékét határozza meg.

Ebből következik, hogy a fenotípust, a genotípus és a paratípus együttesen alakítják ki. Tehát:

fenotípus = genotípus + paratípus.

Az öröklődő tulajdonságok két csoportra oszthatók:

• minőségi (kvalitatív) tulajdonságokra és
• mennyiségi tulajdonságokra.

A minőségi tulajdonságokra jellemző, hogy kevésbé függenek a környezeti tényezőktől, nem mérhetők, és kis számú gén határozza meg őket. Öröklésmenetük egyszerű, a mendeli szabályok szerint öröklődnek. Minőségi tulajdonság pl.: a színeződés.

A mennyiségi tulajdonságok kialakulásában a döntő szerep a környezeté. E tulajdonságok mérhetők és egymással bonyolult kölcsönhatásban lévő, sok gén határozza meg őket. Öröklésmenetük a mendeli szabályokkal nem magyarázható, s csak statisztikai (matematikai) módszerekkel közelíthető meg. Mennyiségi tulajdonságok pl.: a termékenység, a szaporaság.

A minőségi tulajdonságok átöröklésének törvényszerűségeivel a mendeli (klasszikus) genetika, a mennyiségi tulajdonságok átöröklésével pedig a populációgenetika foglalkozik.

 A MENDELI (LASSZIKUS) GENETIKA

A korszerű örökléstan tudományának megalapozása Gregor Johann Mendel (1822-1884) nevéhez fűződik.

Kísérleteinek eredményeképpen állította fel a következő törvényeket (az un. Mendeli szabályokat):

• az uniformitás vagy az első hibridnemzedék egyformasága,
• az ivarsejtek (gaméták) tisztasága,
• a szétválás (hasadás),
• a tulajdonságok szabad kombinálódása.

A mendeli genetika törvényei ma is időszerűek. A populációgenetika alapját is ezek a törvények képzik.

Ábrák... készülőben.

 AZ IVAR KIALAKULÁSA ÉS AZ IVARHOZ KŐTŐTT ŐRÖKLÉS

Az ivar hovatartozását az X és az Y kromoszómák határozzák meg, amelyeket ivari kromoszómáknak nevezünk. Az emlősökön a hímivart az XY, a nőivart az XX kromoszóma alakítja ki.

Az utód nemét az apai kromoszómák befolyásolják. Az anyától ugyanis az utód csak X kromoszómát kaphat.

Bizonyos tulajdonságokat meghatározó gének az ivari kromoszómákban találhatók. Ezeket a géneket csak az X kromoszóma hordozza, az Y nem. Ezzel magyarázható az ivarhoz kötött öröklés.

 MUTÁCIÓ

Mutációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor valamelyik gén allélja megváltozik. Ez a megváltozás öröklődik.

A mutációval magyarázható megváltozás oka ismeretlen (spontán mutáció).

Az öröklődő megváltozások általában károsak. Ide soroljuk a letális (halált okozó) gének által előidézett változásokat.

A modifikáció (módosulás) a környezet hatására bekövetkező megváltozás. Nem öröklődIK

POPULÁCIÓGENETIKA

A populációgenetika a minőségi és mennyiség tulajdonságok öröklési szabályait matematikai módszerekkel elemző és leíró tudományág. A mendeli genetikát fejleszti tovább, a génelmélet alapján. Nem az egyes egyedek, hanem adott populáció öröklési törvényszerűségeivel foglalkozik. Módszerei segítségével állapítják meg az értékmérő tulajdonságok örökölhetőségét, a szelekciós módszerek hatékonyságát, az apaállatok örökítőképességét.

                                                                                                                       Dworszky Beatrix

Felhasznált irodalom:

Állattenyésztés - Dr. Sófalvi Ferenc

Tanácsadó:

Dr. Molnos Levente állatorvos