Bevezetés:
Hirtelen megbetegedés esetén sokkal többször gondolnak az állattartók mérgezésre, mint ahány eset valójában előfordul. Nem gondolni a mérgezésre viszont nagyobb baj, mert ha valóban méreganyaghoz jutott kedvencünk, akkor gyorsan cselekedni kell! Nagyon lényeges mérgezés gyanújában, hogy pontosan milyen méreganyaghoz juthatott hozzá a kisállat, mert rengetegféle mérgezés létezik, és ennek megfelelően nem mindegy hogyan fogunk a kezeléshez.
Tünetek:
Leggyakrabban szájon át vesznek fel mérgező anyagot az állatok, ilyenkor általában a szervezet megpróbál minél hamarabb megszabadulni a méreganyagtól, így hányás majd hasmenés alakul ki, a folyadékvesztéstől levertséget látunk, majd a felszívódott méreganyag ezután okozhat szervi károsodásokat, és az adott szervnek megfelelő tüneteket.
Leggyakrabban előforduló mérgezések és szervi tüneteik:
Kórhatározás:
A pontos kórelőzmény a mérgezés-gyanújában elengedhetetlen. Természetesen a különböző testváladékokból, mint a hányadék, bélsár, vér, vizelet és a feltételezett méreganyagból toxikológiai-vizsgálatot lehet végezni. Egyes esetekben kiegészítő vizsgálatokra is szükség lehet, például fagyállómérgezésnél hasi ultrahang vizsgálat, gramoxon-mérgezésnél mellkas röntgen, patkányméreg-mérgezésnél véralvadás mérés.
Kezelés:
Nagyon fontos az oki kezelés, ami csak a pontos méreganyag ismeretében lehetséges, ezért nagyon fontos, hogy kinyomozzuk milyen méreganyaggal állunk szemben. Addig is tüneti kezelést kell alkalmazni, aminek a lényege a méreganyag mihamarabbi eltávolítása, felszívódásának gátlása, az általános tünetek kezelése és a szervi tünetek kezeléséből áll. A lenyelt méreganyagtól leggyakrabban hánytatással szabadíthatjuk meg a szervezetet, ha a bőrre került a méreganyag, akkor lemosással kell kezdenünk. Ezután minimalizáljuk a méreganyag felszívódási lehetőségét, bélmozgatókat adunk, megpróbáljuk lekötni a méreganyagot. Ezután nagyon lényeges tüneti kezelés a folyadékpótlás, majd meg kell kezdeni az adott méreganyag elleni oki kezelést, mely igen sokrétű.
Kórhatározás:
Az epilepsziás tünetekről érdemes rohamnaplót és rohamvideót készíteni, ami nagyban segíthet az epilepsziát okozó agykérgi terület behatárolásában és a megfelelő kezelés kialakításában is. Az elsődleges epilepsziás állatoknál a roham lezajlása után sokszor csak EEG-vizsgálattal állapítható meg bármiféle eltérés. A másodlagos epilepsziáknál vérvétel, esetleg gerincvelőfolyadék vizsgálata jöhet szóba. Az agyi morfológiai elváltozásokat CT és MR vizsgálatokkal lehet kimutatni.
Kezelés:
Nagyon fontos, hogy elkülönítsük a valódi epilepsziát a sokszor kísértetíessen hasonló pánikbetegektől és a provokált rohamoktól, és antiepileptikumot tényleg csak epilepsziában adjunk, amennyiben a rohamok gyakorisága és súlyossága ezt megköveteli.
EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban: