Britannian Bulldogs" Kennel

I rész: Fedeztetés elõtti teendõk.

Dr. Szász Ferenc Ph.D. - Dr. Gábor György Ph.D.
ANIREP Szaporodásbiológiai Szakrendelõ
Budapest, 1119. Etele út 28.
Tel: 205-35-10, Mobil:06-20-31-22-440

Sokan úgy gondolják a kutyatenyésztés a világon a legegyszerûbb dolog, csak összeengedjük a kiválasztott, "boldog párt" a tüzelés alatt, és a többi már megy minta karikacsapás. A szuka és a kan tudja a dolgát, a természet meg gondoskodik arról, hogy a reprodukció tökéletesen megvalósuljon. A valóságban ez azonban koránt sem így van, és jómagam, immáron több mint tíz éve kisállat szaporodásbiológiával foglalkozó állatorvos gyakran szoktam mondogatni: elõbb vagy utóbb egyszer mindenki szembetalálkozik tenyészetében a szaporodásbiológiai problémákkal.
Ezzel a cikksorozattal is az a célom, hogy új ismereteket és lehetõségeket tárjak az olvasó elé, melyek segíthetnek az eredményesebb és színvonalasabb kutyatenyésztés megteremtésében, hiszen csak a felkészült és tájékozott szakember érhet el komoly nemzetközi sikereket.

Mielõtt fedeztetni indulnánk...

A tenyésztõi munka egyik legizgalmasabb része, amikor a szeretett tenyész szukánk végre tüzelni kezd, és elindulhatunk a kiválasztott párjához, hogy megvalósíthassuk álmainkat: létrehozzuk az álompárosítást, mely egészséges championok "sokaságát" eredményezi majdan. Vajon elég gondosan járunk-e el minden esetben? Melyek azok a teendõk ill. vizsgálatok amiket ajánlatos elvégeztetnünk kutyánk egészsége és a sikeres fedeztetés érdekében?
A legelsõ dolog talán felmérni azt, hogy a szuka valóban tenyészérett-e már, és gond nélkül kihordhatja-e vemhességét. A szukák általában 7-12 hónapos korukban válnak ivaréretté (elsõ tüzelés), de ez még koránt sem jelenti azt, hogy már élettanilag teljesen felkészültek a vemhességre. Ebben az idõszakban az állat szervezete még fejlõdik, növekszik, amely a testméret változásával, a nemi szervek fejlõdésével és az ezeket irányító hormonális-élettani háttér alakulásával jár együtt. Tenyészérettnek mondhatjuk azt az egyedet, mely fajának, fajtájának és korának megfelelõ méretû, fejlettségû és legalább két normális ivarzási cikluson túl van. Ez általában a szukák 18-24 hónapos kora közé tehetõ, bár természetesen bizonyos eltérések vannak az egyes fajták között.

A kedvezõ idõpont meghatározása. Kinek higgyünk az orvosnak vagy a tapasztalt tenyészkannak?

Gyakran hallom még tapasztalt tenyésztõktõl is: "Doktor úr én jobban bízom a kanban, neki tévedhetetlen orra van!"
Nem vitatom a természet csodálatos önfenntartó képességét és egyes tenyészkanok bámulatos tehetségét, de ne feledjük, vannak a normálistól eltérõ esetek is, és ha mégis téved a "professzor kan úr", fél évet várhatunk a következõ lehetõségre.
Ezért azt javaslom, ha kedvencünk már tenyészérettnek tekinthetõ, akkor a siker érdekében fedeztetés elõtt mindenféleképpen javasolt szakállatorvoshoz fordulni, hogy a fedeztetés optimális idõpontját meghatározzuk. Ezt a vizsgálatsorozatot ciklus- vagy ovuláció-diagnosztikának nevezzük, és azt a célt szolgálja, hogy megismerjük a petesejt leválás (ovuláció) pontos idõpontját. A kutya tüzelése viszonylag hosszú intervallum (18-21 nap, amit az elsõ vércsepp megjelenésétõl számítunk) és a petesejt leválás kb. a 10-14. nap közé tehetõ. Az átlagostól azonban jelentõs egyedi eltérések lehetnek, így az ovuláció bekövetkezhet akár már a 7. vagy igen késõn, akár. a 18. napon is. Külföldre utazáskor vagy sperma import esetén, de akár csak, ha a tenyésztõ biztosra akar menni érdemes az említett ciklusdiagnosztikai vizsgálatokat, elvégeztetni, amelyek általában hüvelytükrözésbõl, mikroszkópos hüvelycitológiai vizsgálatból (1. kép) és vérvizsgálatból (progeszteron-szint mérés) állnak.

1. kép: Az optimális fedeztetési idõszakban a hüvelynyálkahártyáról vett kenet képe.

Szakmailag a ciklusdiagnosztika sorozatvizsgálatot jelent, tehát a tüzelés 5-6. napjától 2-3 naponta el kell látogatnunk az orvoshoz; ugyanis a szervezetben ilyenkor lejátszódó folyamatok dinamizmusa (petesejtérés, petesejtleválás, hüvelynyálkahártya állapotának változása) csak több vizsgálat után ítélhetõ meg. Ha korábban eredménytelenül fedeztettük a szukát, javasolt már a tüzelés 2-3. napján elkezdeni a vizsgálatokat, hogy az átlagostól eltérõ esetleges (korai vagy késõi) fedeztetési optimum biztosan diagnosztizálható legyen. A tapasztalt szakember 3-4 nappal korábban jelezni tudja, hogy mikor a legjobb a szukát fedeztetni. Ez általában 2-3 napos periódust jelent, hiszen a petevezetõben a petesejt kb. 48-56 órán át fogamzóképes.
A tüzelés elején javasolt a hüvely bakteriológiai vizsgálatát elvégeztetni, mely a steril tamponnal levett hüvelyváladék baktériumtenyésztése és a kórokozó antibiotikum iránti érzékenységének vizsgálatából áll. A baktériumtenyésztés akár 4-5 napot is igénybe vehet, ezért a mintavételt ajánlott már az elsõ ciklusdiagnosztikai vizsgálattal összekötni. Tudnunk kell, hogy a hüvelyváladék normális esetben sem steril, benne többféle baktérium él együtt (un. vegyes flóra), melyek általában nem kórokozóak. Akkor van baj, ha csak egyféle baktérium nõ ki a tenyésztésbõl, ilyenkor általában javasoljuk az antibiotikumos kezelést, hogy megelõzzük az esetleges fogamzási zavarokat, méhgyulladást, bár ez utóbbi esetében a kórokozók elsõrendû szerepe nem bizonyított. Tájékozott "kutyások" körében ismert fertõzés a Mycoplasmosis, mely fogamzási zavarok, vetélések hátterében lehet. Jelentõségérõl késõbbi cikkünkben szólunk részletesen, elöljáróban csak annyit, hogy a kórokozó kimutatása, tenyésztése nehéz, csak speciális táptalajra levéve a mintát van esélyünk, hogy kimutatható a fertõzöttség; ráadásul csak erre specializálódott bakteriológiai labor tudja kitenyészteni. Ellenkezõ esetben hibás negatív eredményt kaphatunk.

Gyakran felmerülõ kérdés, milyen kezelések kerülendõk el a tüzelés alatt, fedeztetés közelében, illetve szükséges-e vitaminok adagolása a fogamzás, alomszám emelésére. A gyógyszerek közül a hormontartalmú készítmények - hacsak nem éppen a ciklus javítását szolgálják - a szteroidok (izületi vagy allergiás betegségek kezelésékor) és egyes antibiotikumok adása nem javasolt. Kerülendõ a kutya röntgenezése, vagy egyéb radiológiai kezelése. A féregtelenítõ tabletták adhatók, nem zavarják a peteérést, fogamzást illetve a korai embrionális fejlõdést. Gyakorlatiasabb azonban inkább a vemhesség félidejénél és az ellés elõtt egy héttel féregteleníteni. A vitaminok mindig kedvezõek lehetnek, javasolt az állatgyógyászati készítmények preferálása, mégpedig olyan összetételûek választása, melyek vitaminokat (A-vitamin, E-vitamin B-vitaminok) és nyomelemeket (Szelén, Cink, Magnézium stb.) egyaránt tartalmaznak. A kiegészítõ vitaminkezelést a várható tüzelés elõtt 1-2 héttel már érdemes elkezdeni és kb. az embrió beágyazódásáig (18-20.nap az ovulációtól) érdemes folytatni. Egyes zsírban oldódó vitaminok (pl. E-vitamin) mértéktelen adagolása káros is lehet.
Érdemes néhány szót ejtenünk a szuka stresszmentes tartásáról is, mely lényeges eleme a fedeztetés utáni kb. 3 hétnek. Kímélnünk kell kedvencünket a kennel hierarchikus küzdelmeitõl, hosszú utazásoktól, kiállítási izgalmaktól. A magzat nyomtalan felszívódására a vemhesség 30. napja körüli idõszakig számíthatunk. Fontos tehát a vemhesség ultrahanggal történõ diagnosztizálása.

Tüzeléssel kapcsolatos rendellenességek szukákban.

Az egyik leggyakoribb ciklus zavar, mely fõleg 2 évnél fiatalabb szukákban fordul elõ és ebben a korban még nem tekinthetõ kórosnak, az un. megszakított tüzelés. Ilyenkor 7-10 napos tüzelési tünetek után a ciklus leáll, ovuláció nem következik be, és az állat nyugalmi idõszakba kerül. Két év alatti állatoknál általában 1-2 hónap múlva újra indul a ciklus, és ez már fertilis lesz. Idõsebb egyedekben ilyenkor a hormonháztartás rendellenességére kell gondolni és forduljunk állatorvoshoz.


2. kép: Hüvelyelõesés

Nagytestû, fõleg laza szerkezetû fajtákban gyakori a hüvelyelõesés (2.kép), mely a tüzelés korai-középsõ szakaszában jelentkezik, és a duzzadt hüvelynyálkahártya felsõ részének hüvelynyílásból történõ elõesésében nyilvánul meg. Valószínûleg genetikai hátterû elváltozás és csak mûtéttel (hüvelyplasztika) lehet tartósan megoldani a problémát. Fiatal és idõs egyedekben egyaránt elõfordulhat a tüzelés elhúzódása (25 napon túl is még jelentõs véres váladék és duzzanat), mely alapja lehet egy makacs, nehezen kezelhetõ méhgyulladásnak. Ilyen esetben haladéktalanul forduljunk orvoshoz!
Szinte kizárólag idõs állatokban az említett betegség hátterében gyakran áll petefészek daganat. Leggyakoribb tünet a nem csillapodó véres hüvelyváladék és péraduzzanat, elhúzódó esetekben szimmetrikus szõrhiány jelentkezése. A betegség csak mûtéti megoldással (méheltávolítás) gyógyítható, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz!


Dr. Szász Ferenc Ph.D.
Szaporodásbiológus klinikus állatorvos