A kutyát tartók vegyesen fogadták a tervezett ebadóról (hivatalosan: ebrendészeti hozzájárulás) felröppent hírt, mely megosztja az embereket. Nem meglepő, hogy a tervezet olyan mézes-mázos csomagolásban lett kiadva, legfőbb célnak a felelős állattartást nevezve meg, hogy első olvasásra akár úgy is éreznénk, végre egy jó ötlet a kormány részéről - hiszen a magyar állattartási kultúra bizony finoman szólva eléggé eltér a kívánatostól, és állítólag az adó lényege pont ennek az aggasztó állapotnak a javítása. Viszont a jelek szerint átgondolatlanul és logikátlanul kívánják ezt véghezvinni, és a befolyt összeg sem biztos, hogy nemes célt fog szolgálni... Lássuk, mi is a probléma!

Az egyik legérdekesebb dolog, hogy ebadó kb. húsz éve van már Magyarországon.

Hogy hogyan? Nem, nem írtam el, a veszettség elleni oltásba van beépítve. Maga a vakcina szinte filléres költség, pár száz forintért kiváltható az állatpatikákban az állatorvosok számára. Ez a tény már maga eléggé abszurd, hogy kétféle módon legyenek megadóztatva az állattartók. A tervezet megfogalmazása is arra enged sejtetni, hogy az összeg ellenőrizetlen lesz, és nem arra költik majd, amire meg lett hirdetve. Annak idején a súlyadó is azzal az ígérettel lett bevezetve, hogy az utak kátyúmentesítésére fordítják majd... Az oltás árának megemelésétől sem lett kulturáltabb a kutyatartás.

Az, hogy ebrendészeti hozzájárulás, lényegében azt jelenti, hogy a felelőtlen, nemtörődöm gazdák kutyáit befogó sintért fizetik belőle. Az ilyen, rossz kerítésen kiszökött kutyák nagy része keverék, oltatlan, és biztos, hogy nem fizetnek utánuk semmit... Tehát gyakorlatilag az fizet az összeszedéséért, ivartalanításáért és ellátásáért, aki felelősen tartja a kutyáját.

Mivel ügyesen van megfogalmazva a tervezet (a jogszabályokban fontos szerepe és súlya van a szavaknak), így, hogy az önkormányzat a hozzá befolyt összegből mennyit fordít az ivartalanításra, chipezésre, az csak opció, lehetőség, el lehet költeni bármire. Hiszen ezt írták: ivartalanítás és azonosítóval megjelölés TÁMOGATÁSÁRA kötelesek fordítani - és nem a végzésére, finanszírozására! Tehát ad támogatást, de nem fizeti a chipezés, ivartalanítás teljes költségét. És mivel mindkettő szabadáras, vajon milyen értékben...?

Lehet azzal érvelni, hogy az az évi 3500 Ft nem nagy összeg (a Jobbikos képviselő, Bödecs Barna még kevesellte is a parlamenti vitában, mondván, ez még nem ösztönöz felelősségre), aki szereti a kutyáit, az ennyit kifizet értük. Viszont a helyzet az, hogy az emberek annyira el vannak maradva a számlákkal, kommunális adóval, hitelekkel, olyan rettentő aggasztó a helyzet, családok tízezrei (százezrei?) élnek egyik napról a másikra, hogy sok helyen inkább szélnek eresztik, lelövetik majd a "fölösleges" kutyáikat.

Néhány, az önkormányzat adócsoportjánál vezető beosztásban dolgozó név nélkül elmondta, hogy a beérkezett adókból nagyon érződik, mekkora a baj a kisvállalkozásoknál és a polgároknál. Idén sok embernek még a kommunális adót is el kellett engedni a szociális helyzetük miatt, pedig ez nem szokás, inkább részletfizetést adnak, a kamatok, büntetések esetén szoktak ilyen esetben enyhíteni, elengedni, adóra még nem volt példa... És ez a helyzet a környező országokban is.
Ilyen életszínvonal mellett, mikor sokaknak még a napi betevőre sem futja, és a kilátástalanság, munkanélküliség miatt még az egészséges értékrendű, törvénytisztelő családokban is kisebb-nagyobb bűncselekményekre, kihágásokra készülnek, vagy követnek is el, egy újabb adót bevezetni olyan, mint mikor a haldoklóba rúgnak még egy nagyot.

Nemes gondolat, hogy az ivartalanított, menhelyről származó kutyák mentesüljenek majd az adó alól. Viszont az a probléma, hogy ezzel még az állatvédőket támogató emberek is a menhelyek ellen fordulnak majd. Miért?

Ennek pszichológiai oka van. Nem az összeg a lényeg itt, hanem az eljárás, a kötelezővé tétel. Az állatszerető emberek, sőt, kutyatenyésztők eddig is támogatták a menhelyeket, szervezeteket különféle összegekkel, juttatásokkal, és ott volt az adó 1%-ának felajánlási lehetősége is, amivel nagyon sokan éltek, mára ez lett a legfőbb bevételi forrásuk az állatvédőknek.

Viszont ez az adó úgy lett beharangozva, hogy az állatvédők csikarták ki - ami féligazság, hiszen rengetegen ellenzik még most is, pláne ebben a formában! Ez bizony úgy fog lecsapódni, hogy az állatvédők tehetnek erről is, és most már biztos lesz állami támogatásuk ebből - hát ezentúl nem adunk egy vasat se, osszák be...
Egy menhely eddig is szálka volt a társadalom szemében, hiszen sokak szerint felesleges élnie egy olyan állatnak, ami ellenőrizetlen keverék, gyakran ideggyenge az eddigi, sanyargatott élete vagy a genetika miatt, vagy tízezreket költenek egy-egy balesetben sérült jószág állatorvosi költségeire. Hogy mindez még az ő zsebéből, a hozzájárulása nélkül legyen fizetve...

Egy ilyen adó normális formában bevezethetetlen lesz, tele van kiskapukkal. Aki eddig is rosszul tartotta az állatait, disznóólban, hátsó udvarban szaporított nagyjából egyforma, törzskönyv nélküli kutyákat, és adta el fajtatisztaként, féregtelenítés, oltás, származási lap nélkül, az ezután sem fog fizetni semmit, meg fogja találni a módját, hogy kibújjon a fizetés alól. Legfeljebb majd lesz papírja az állatorvostól, aki jó cimborája, hogy minden kutyája ivartalanított, vagy a sintértől is, hogy a menhelyről, gyepmesteri telepről származnak. A felelős állattartók, tisztességes tenyésztők meg fizessenek helyettük is, viseljék az ilyen emberek felelőtlensége miatti következményeket.

Az egyik legnagyobb probléma az lesz, hogy akarva-akaratlanul az egészséges kutyaállomány kárára fog válniez a rendelet, ha ilyen formában adják ki. Ugyanis szó sincs arról, hogy a törzskönyvezett, chipezett, köztük a (nemzeti kincsnek nyilvánított) magyar fajták kedvezményt vagy mentességet kapnának az adó alól, hiába fordult a MEOE (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete), és különféle tenyésztők, kutyaiskolák konkrét javaslatokkal az állam felé, mindet visszadobták (frissítés: úgy tűnik, a magyar fajták mentességet kapnak, de ennek az a hátulütője, hogy megéri őket szaporítani, hosszútávon tönkretenni...).

A kutyatenyésztés hobbi. Bármilyen nehéz elhinni, sok esetben inkább veszteséges, mint nyereséges.
Egy tenyésztő szűreti a kutyáit, hogy ne vonjon be örökletes betegségtől szenvedő kutyát a tenyésztésbe, és a jellemre is odafigyel, ha az eltér a kívánatostól, inkább nem kockáztat, ne örökíthesse pl. egy bátor fajta egyede a félénkséget, vagy nyugodt, barátságos fajta a harapósságot, ideggyengeséget. Tehát némi genetikai ismeretekre is szükség van. Minőségi táppal etet (mellesleg ha azt vesszük, ez után is adóznak a kutyatartók az ÁFA révén), a fedeztetés sincs ingyen, és egy jó kan miatt sokat kell utazni. Adódhatnak komplikációk a vemhesség, szülés során, ami orvosi kezelést igényel. Kiállításokra jár, amiken hozzáértők értékelik a kutyáit, mennyire felelnek meg küllemben, jellemben a fajtának.
Sok esetben valamilyen kutyás sportban (agility, frishbee, dog dancing) jeleskednek, vagy az általa tenyésztett fajta eredeti mesterségével egyező hivatást űznek: pl. vizslával, tacskóval vadászik, hajtókutyával nyájat terel, agárral műnyulas versenyeken indul, nagytestű kutyával őrző-védőzik. Ez egy átlagember számára fölösleges dolognak tűnik, de csak így maradhatnak fenn a fajták az utókornak károsodás nélkül, tehát a nemesítés a cél, a minél jobb utódok létrehozása. A jó tenyésztő munkája értéket képvisel.

Szaporítótelepek - a cél a minél nagyobb haszon, a kutya egészsége, lelkiállapota nem számít

Ezzel szemben a szaporító ilyen dolgokra nem figyel oda, csak a haszonszerzés érdekli. Mindenen spórol, és rengeteg kutyát tart (jellemzően az éppen aktuális divatfajtákat), nem érdekli, milyen betegségeket örökíthetnek tovább a gyakran beltenyésztett kutyái, az sem, milyenek lesznek a kölykök vagy hová kerülnek. Az sem foglalkoztatja, mi lesz a fajtával 10 év múlva. Ha egy kutyája már nem tud több hasznot hozni, leromlott az egészsége és kimerült az évi kétszeri elléstől, megy a sintértelepre, vagy "családi okok, költözés miatt" ingyen elvihető lesz... Sajnos ezeknek a felelőtlen, nyereségvágytól hajtott embereknek köszönhető, hogy sok fajta jelentősen leromlott mára (csak vegyük figyelembe, milyen fajták voltak divatban 10-15 éve, és mi történt az állománnyal). Egy olcsó kutya hosszú távon drágább, hiszen nagy valószínűséggel törzsvendégek leszünk az állatorvosnál, és nem is biztos, hogy a kölyök felnőve hasonlítani fog akár küllemben, akár jellemben arra, amit venni akartunk. Inkább ezekkel a lelketlen kutyagyárosokkal kellene kezdeni valamit, nem a normális kutyatartókat, tisztességes tenyésztőket tovább sarcolni, munkájukat még jobban ellehetetleníteni...
(Nagyon hasznos oldal ebben a témában: Olcsókutya.info)

Kíváncsi lennék, egy kutyalétszám-összeírót beengednének -e ezekbe az udvarokba..?

Összegezve: Egy újabb pénzkisajtolási lehetőséget vezetnek be, aminek következtében tele lesz az ország kidobott kutyákkal, akik éhségükben komoly károkat okozhatnak a vadállományban vagy a gazdáknak. Nincs egyéni felelősségvállalás: fizessenek a tisztességes állattartók a felelőtlenek helyett is, és jókora összegek vándorolhatnak megint egyesek zsebébe: kb. egymillió eb van az országban, tehát milliárdos nagyságrendű pénzbehajtásról van szó (úgy tűnik, az Állatorvosi Kamara keze is benne van), ami az egész rendelet lényege. Gratulálunk!

Havasi Csenge – Jövőnk.info

***

A SZRTI kiegészítése:

Ez egy újabb 3 és fél milliárdos fosztogatás, amit a Jobbik Zöld tagozata indított el tavaly. És persze mindez "jóféle magyar módra" lesz megoldva. A felelőtlenebbek kicsapják az országútra a kutyákat, kiket egyre másra ütnek e majd az autók, vagy kóborolnak majd a határban, míg a vadász nagy boldogan ki nem lövi őket.

Magyarországon ma 1 millió kutya van. Naná, hogy a cionista hatalom duplán akar nyerészkedni még rajtuk is. Jól írod, az oltás, plusz ez az új adó, mert az, dupla adóztatást jelent.

Ez az egyik legfelelőtlenebb és legkegyetlenebb állatokat érintő rendelet, ilyet még a szocik sem csináltak soha. Jelenleg is 100 ezer kóbor kutya van az országban. Ez a szám az adó hatására, - melyet nem fognak tudni fizetni a családok, hiszen ebből a pénzből van, aki egy hétig is eszik, - sőt, a kutyaeledel sem olcsó, - tehát a kóbor állatok száma megduplázódhat, akár meg is triplázódhat.

És elkezdődik a legyilkolásuk. Láthatjuk, hogy bánnak a hajléktalanokkal. Ezután a kóbor kutyákkal is ezt fogják tenni. Aztán pedig jönnek a kilakoltatott magyarok, és a hazafiak, majd az egész nemzet.

Ahogyan a legelesettebbekkel bánnak; kóbor kutyák, csövesek, úgy fognak bánni a többi emberrel is.

"Minden nemzet kulturáltsága lemérhető azon, ahogy az állatokkal bánik." - Mahatma Gandi. - És ezt kibővíthetjük a hatalomra érvényesen is: "Minden hatalom kulturáltsága lemérhető azon, ahogy az állatokkal és az elesettekkel, egyszóval a gyengébbekkel bánik." - Ha erre gondolunk, a megállapításunk siralmas.

De nem sokáig fogják ezt művelni. Most hallottam, megint emelkedik az üzemanyag ára. Lehet itt különféle rendeleteket hozni, - de ki lesz, aki betartsa? Bomlik, feslik a hatalom szövete. Hamarosan szét is szakad. Megérdemlik, amit ezekért a dolgokért kapni fognak.

Ez a szerencsétlen állat szinte biztos, hogy sosem kapott oltást, és nem fizetnének utána adót se...
A lánc még kölyökkorában került rá, és nem igazították a növekedéséhez a nyakörvét, így belenőtt a húsába

***

1. Nos én a magam részéről egyetértek a munkatársammal, hogy már eddig is túl sok kutyát dobnak ki az utcára, autóutakra, főútvonalakra.
S ez a jelenség csak szaporodni fog! Még több kóbor kutyával fogunk találkozni.

2. Ma egy kutyus tartása (etetés, elhelyezés, utaztatás) még a legegyszerűbb körülmények között is nem kevés pénzbe kerül, pláne, ha még nagy termetű is a jószág (oltások, féregtelenítés, gyógyszerek - ezeket mind súly alapján rendelik).

3. Ha tisztességes a gazda, és még a kutya nevelésére is költ, alap engedelmesség, felszerelés, stb. nem két fillér, hát még ha komolyabb kiképzésben, szakképzésben is részesül az eb (őrző-védő, kereső, vadász, nyomkövető, mentő, vakvezető, vagy katasztrófa-elhárítás oktatásban részesülnek).

4. Nagyon sokan fogadnak be, és tartanak olyan kutyust, melyet a felelőtlen gazdák kidobnak, vagy menhelyről, vagy akár úgy, hogy bedobják a kerítésen, esetleg az utcán mentik meg őket. Ez a cselekedet már magában is egy önkéntes hozzájárulás.

5. Az egész törvénynek csak akkor van értelme, ha a sarcolás mellé az állatmenhelyeket támogatnák, illetve a kutyapiszok elhelyezését, s az ehhez szükséges eszközöket (zacskó, stb.) is finanszíroznák, és kihelyeznék - nem csak a frekventált területeken!

Végezetül a támogatás mellé szépen oda sorolnák a büntetési tételeket, hiszen a kötelező csippelés lehetővé teszi, hogy a kutyusok egykori gazdáját megtalálják. S ennek egyik leghatékonyabb eszköze lehetne, ha végre felállítanának egy hivatalos állatrendőrséget. Akiknek a mentés és befogás mellett a gazdák megregulázása (NEM ZAKLATÁSA!) is feladata lenne. Ahogy ez már sok országban régen megoldott.