Pyometrának a méh gennyes gyulladását nevezzük. Ez egy súlyos és életet veszélyeztető állapot, amely gyors és drasztikus ellátást igényel. Az alábbiakban elöször egy szuka kutya normális ivarszerveit mutatjuk be.
.

Az alábbi képen viszont már egy gennyes váladékkal töltött méh látható, ezt a megbetegedést hivjuk pyometrának.
.

.
A méh gennyes gyulladását sokszor a női nemi szervekben lejátszódó hormonális változások idézik elő. Ivarzás („tüzelés”) alatt a spermiumok biztonságos áthaladása érdekében a kutya szervezete a fehérvérsejteket kivonja a méhből. Ez a méh védekező rendszerének meggyengülését eredményezi, ami fertőzéshez vezethet. Emellett a „tüzelés” végeztével a vérben 8-10 hétig emelkedett marad a progeszteron hormon szintje, és a vemhességre készülve megvastagodik a méhet bélelő nyálkahártya. Ha többszöri ciklus („tüzelés”) során sem termékenyül az állat, a nyálkahártya tovább vastagodik és benne apró cysták alakulnak ki. A megvastagodott nyálkahártya váladékot termel, amely ideális környezet a baktériumok növekedéséhez. A magas progeszteron szint emellett gátolja a méhizomzat összehúzódását is.
.

Vannak más állapotok, amelyek ilyen változásokat eredményeznek a méhben?
.

Igen. Ugyanilyen változást eredményezhetnek a progeszteron származékot tartalmazó gyógyszerek is. Emellett az ösztrogén felerősíti a progeszteron méhre gyakorolt hatásait. Bizonyos esetekben a nemi szervek kezelésére olyan gyógyszereket használunk, amelyek mindkét hormont tartalmazzák.
.

Hogyan jutnak be a baktériumok a méhbe?
.

A méhet a méhnyak zárja el a külvilágtól. Az ösztrusz kivételével a méhnyak szorosan zárva van. Amikor ivarzás során kinyílik, a normál hüvelyflórát alkotó baktériumok könnyen bejuthatnak a méh üregébe. Ha a méh egészséges, a bejutott baktériumok gyorsan elpusztulnak, ellenben, ha a méh fala megvastagodott és cystákat tartalmaz, a körülmények nagyon kedvezőekké válnak a baktériumok szaporodásához. Emellett, mivel ilyenkor a méhizomzat nem tud összehúzódni, a bejutó baktériumokat nem tudja a méh eltávolítani magából.
.

Mikor fordul elő a pyometra?
.

A gennyes méhgyulladás fiatal és középkorú kutyákban is kialakulhat, de leggyakrabban idős állatokban fordul elő. Az évek során a többszöri vemhesség nélküli tüzelést követően a méhben elindulhatnak a gennyes méhgyulladás kialakulását elősegítő változások. A pyometra kialakulásának jellemző ideje a tüzelés végét követő 2-8 hét.
.

Mik a pyometra klinikai tünetei?
.

A tünetek leginkább attól függenek, hogy a méhnyak nyitott vagy zárt. Ha nyitva marad, a méhből gennyes váladék ürülhet a hüvelyen keresztül a külvilágra. Ilyenkor a farok alatti részen az állat szőrén, bőrén, vagy a fekhelyén könnyen észrevehető nedves, gennyes foltok jelennek meg. Emellett jelentkezhet láz, bágyadtság, étvágytalanság is.

Ha a méhnyak zárt, a képződő genny nem tud kijutni a külvilágra. A méh üregében összegyűlik és a has kiteltségét okozhatja. A baktériumok által termelt toxinok a méhnyálkahártyán keresztül felszívódva az állat keringésébe jutnak. Ezeknél az állatoknál a betegség jelei gyakran nagyon gyorsan jelentkeznek, étvágytalanok, visszahúzódóak és bágyadtak lehetnek, emellett előfordulhat hányás, hasmenés is. A baktériumok által termelt toxinok károsítják a vesék vizeletkoncentráló képességét. Ilyenkor a kutya több vizeletet ürít, illetve fokozódik a vízfelvétel is. Ez a folyamat nyitott és zárt méhnyaknál egyaránt kialakulhat.
.

Hogyan lehet diagnosztizálni?
.

A betegség elején a kutyáknál a kismértékű hüvelyfolyás mellett gyakran nem találunk más tünetet. A legtöbb esetben azonban a beteg állatokkal már csak előrehaladott esetben találkozunk a rendelőben. Egy sokat ivó, nem ivartalanított állatnál minden esetben gondolni kell a gennyes méhgyulladásra, különösen, ha hüvelyfolyást és tapintással fájdalmas hasat is tapasztalunk.

Gennyes méhgyulladás esetén jelentősen megnő a fehérvérsejtek száma és gyakran megemelkedik a globulinok (az immunrendszer által termelt fehérjék) mennyisége is. A toxinok vesékre gyakorolt hatása miatt a vizelet sűrűsége alacsonnyá válik. Hasonló eltérések a szervezetben máshol kialakult bakteriális fertőzés miatt is megjelenhetnek a laboreredményekben. Ha a méhnyak zárt, röntgenfelvételen gyakran kirajzolódik a gennyel kitelt méh. Ha a méhnyak nyitott marad, olyan kismértékű lehet a méhben összegyűlt váladék, hogy a röntgen felvétel nem vezet egyértelmű diagnózishoz.
.

.
Ultrahangos vizsgálat szintén segíthet a megnagyobbodott méh vizsgálatában és egy egészséges vemhességtől való elkülönítésében.
.

.
Hogyan kezelhető?
.

Gennyes méhgyulladás esetében az ajánlott kezelés a méh és a petefészkek sebészi eltávolítása, amely beavatkozást ovariohysterectomiának neveznek. Idejében felismert pyometra esetén a műtétet követően a kutyák gyorsan felépülnek. Ilyenkor a műtét alig különbözik a megszokott ivartalanítási műtéttől. Az alábbiakban egy pyometrás kutya méhét és petefészkeit távolitjuk el.
.

.
Előrehaladott gyulladásnál a műtét már nem minősül rutin beavatkozásnak, gyakran szükség van intenzív ellátásra is, amelyet 1-2 hetes antibiotikum kúrával kell kiegészíteni. Az alábbi eset ilyen volt.

.

A kutyám egy értékes tenyészállat. Van-e más lehetőség a műtéten kívül?
.

Meg lehet próbálkozni a betegség gyógyszeres kezelésével. A prosztaglandinok olyan hormonok, amelyek csökkentik a vér progeszteron szintjét, ellazítják és kitágítják a méhnyakat, valamint összehúzzák a méhfal izomzatát így kipréselve a gennyes tartalmat a méh üregéből. Eredményesen használhatóak a pyometra kezelésére, de nem minden esetben vezetnek eredményre, és néhány fontos szempontot figyelembe kell venni az alkalmazásuk során:

1.) Mellékhatásként nyugtalanság, lihegés, hányás, nyálzás, fokozott bélsárürítés és hasi fájdalom fordulhat elő. Ezek a tünetek általában az injekció beadását követő 15 percen belül megjelennek és néhány óráig tartanak. Jelentősen mérséklődhetnek az egyes kezelések után és csökkenthetők az állat jártatásával az injekciót követő kb. 30 percben.

2.) Nincs klinikailag észlelhető javulás a kezelést követő első 48 órában, ezért előrehaladott esetekben mérlegelni kell a prosztaglandinok használatát.

3.) A méhizomzat összehúzódását fokozva a méhfal repedését és a fertőzés hasüregbe való kijutását eredményezhetik, különösen zárt méhnyak esetén.
.

Az alábbiakban néhány fontos statisztikai adatot talál a prosztaglandinok alkalmazásával kapcsolatban
.

1.) nyitott méhszáj esetén a sikeres kezelések aránya 75-90%

2.) zárt méhnyak esetén ez mindössze 25-40%

3.) a későbbi gennyes méhgyulladás kialakulásának esélye 50-75%

4) az eredményes termékenyülés valószínűsége a következő tüzelésnél 50-75%
.

Mi történik, ha nem kezeltetem az állatomat?
.

A fenti kezelések nélkül a kutya kilátásai nagyon rosszak, a baktériumok által termelt toxinok hatása végzetes lehet. Zárt méhszáj esetén előfordulhat a méhfal repedése, ami a fertőzés hasüregbe való átterjedéséhez és elhulláshoz vezethet.

Tudtad-e?

Pyometra, gennyes méhgyulladás, HGCE-pyometra komplex

Pyometra (HGCE-pyometra komplex, gennyes méhgyulladás, méh gennykórja)

Mi a pyometra (gennyes méhgyulladás)?

A pyometra egy progeszteron hormon közvetített méh rendellenesség szukákban és nőstény macskákban. A petesejtleválás (ovuláció) utáni körülbelül 45 napot diösztrusznak nevezzük. A diösztrusz alatt a  progeszteron hormon az alap hormonszinthez képest emelkedett értéket mutat. A progeszteron a méhben olyan változásokat okoz, melyek szükségesek a vemheség fenntartásához, ám a nem vemhes méhben ezen változások bakteriális kolonizáció szempontjából rizikót jelentenek. A progeszteron hatására a méh mirigyeinek váladék termelése fokozódik, funkcionálisan záródik a méhszáj, csökken a méhizomzat összehúzódó képessége és csökken a helyi immunaktivitás. A progeszteronra adott rendellenes válasz esetén először a méhmirinyek cisztás elváltozása alakul ki (nemzetközi rövidítése ennek az állapotnak HGCE) majd, ha nem történik fertőződés steril folyadék felhalmozódás, ún. hydrometra, vagy mucometra fejlődik (1.kép: hydrometrás macska méhének intraoperatív képe). E kórkép gyógykezelését tekintve lényegében nem különbözik a gennyes méhgyulladás terápiájától. Amennyiben a steril folyadék felhalmozódás fertőződik, vagy a kialakulás során HGCE állapotban már fertőzött módon fejlődik a végeredmény a gennyes méhgyulladás, vagy pyometra (2kép: Kutya gennyel telt méhének intraoperatív képe). A baktériumok általában az alsóbb húgyutak normál flórájából terjednek fel a méhbe, vagy ritkábban vér útján jutnak oda. Az Escherichia coli nevű baktérium a leggyakoribb kórokozó kutyákban és macskákban is.

A pyometra sokkal gyakrabban fordul elő szukákban, mint nőstény macskákban. Ennek az az oka, hogy a kutya spontán ovulál, emiatt minden ciklusban emelkedett progeszteronhatás alá kerül a méh. Ezzel szemben a macskákban az ovuláció általában indukált módon történik. A petesejtleválást pedig ebben a fajban a párzás indukálja, és általában vemhesül is a macska, az emelkedett progeszteronszint pedig a vemhes méhben nem okoz pyometrát. Abban az esetben viszont, ha a macska a párzás során ovulál, de nem vemhesül, vagy spontán ovulál (macskákban ez csupán 33%-ban fordul elő) a magas progeszteronszint ugyanúgy hajlamosít a gennyes méhgyulladásra, mint kutyában. Érdekes még, hogy kutyákban ösztrogén és származékinak adagolásakor gyakrabban fordul elő pyometra. Éppen ezért az ösztrogénszármazékokkal történő nem kívánt vemheség megszakítása, túlhaladott és elavult módszernek számít. Macskában viszont a progeszteronszármazékok adagolása hajlamosít erősen a méh gennykórjának kialakulására, így a az ivarzás szinkronizálásra, vagy viselkedésmódosításra használt progeszteron származékok  adagolása kockázatos.

Mik a pyometra tünetei?

A gennyes méhgyulladás járhat különböző mértékű hüvelyfolyással, amennyiben a méhszáj (cervix) nyitott. A tulajdonosok gyakran ezt nem várt idejű tüzelésnek hiszik, mivel a pyometra bizonyos fajtájánál vörhenyes váladékkal telik fel a méh, amit a laikusok gyakran ivarzási váladéknak vélnek.  Gyakran azonban nincs hüvelyváladékozás amennyiben a cervix zárt. Ez mindig súlyosabb forma, hiszen a méh fertőző folyadékkal, telt, mely nem tud ürülni, így potenciálisan magában hordozza a méhrepedés veszélyét, mely általában végzetes kimenetelű.

A pyometra klasszikus tünetei a következők:

• Bőséges bűzős váladék ürülése a pérából (csak ún. nyílt pyometránál, lásd fent)
• Csökkent étvágy esetleg a táplálék teljes visszautasítása
• Láz
• Letargia, elesettség, hátulsó testfél gyengeség
• Testsúlycsökkenés
• Fénytelen borzolt szőr
• Hányás, hasmenés
• Fokozott vízfogyasztás, és vizeletürítés

Természetesen általában nem minden említett tünet jelentkezik egyszerre, illetve egy-egy tünet megléte nem jelent feltétlenül gennyes méhgyulladást. Így a fenti felsorolás csupán tájékoztató jellegű, a diagnózis felállítását mindig megfelelően képzett állatorvos végzi.

Milyen vizsgálatok szükségesek a pyometra igazolására?

A vér és vizeletvizsgálat általában emelkedett fehérvérsejt számot, veseelégtelenséget, a normálisnál hígabb vizeletet és emelkedett progeszteron szintet igazol.  A diagnózis felállításához segítséget nyújthat a hasi röntgenfelvétel (3-4kép: macska pyomera radiologiai lelete a nyilak a megnagyobbodott méhet mutatják), de kétséget kizáróan a folyadékkal telt méh jelenlétét a hasi ultrahang igazolja (5.kép: macskában a vese vastag nyillal jelölve, mögötte a vékony nyíl a folyadékkal telt sötéten megjelenő méhszarvat mutatja, az 6. kép a kutya gennyes méhgyulladásánál a folyadékkal ampullaszerűen telt méhet mutatja). Súlyos esetekben is szükséges a vér és vizeletvizsgálat, de sokszor annak eredményét megvárni nincs idő, így az ultrahanggal igazolt pyometra esetén az állat stabilizálás után azonnal műtétre kerül. Ilyenkor a laborvizsgálat a kórjóslat felállítása miatt és a műtét utáni kezelések megtervezése érdekében elengedhetetlen.

Milyen gyógykezelés szükséges ?

A legcélravezetőbb az állat folyadékterápiával és antibiotikummal történő stabilizálása után a petefészek és a méh műtéti eltávolítása. Amennyiben előrehaladott esetről, kifejezetten betegség tüneteit mutató állatról, vagy labor alapján előrehaladott vese-, esetleg májelégtelenségről van szó, az élet védelme érdekében csak a sebészi beavatkozás jöhet szóba.

Azokban az esetekben amikor nagy értékű tenyészállatról van szó, amely nem mutat súlyos betegségre utaló tüneteket, a fizikális és laborvizsgálat sem jelez súlyos eltéréseket, valamint lehetőleg nyílt pyometráról van szó, megfontolható a kórkép gyógyszeres kezelése. Ez alapvetően prosztaglandin F2 alfa és célzott antibiotikum terápiából áll szigorú protokollok szerint. A prosztaglandin a méh kiürülését idézi elő, valamint a vér progeszteron szintjét csökkenti. Mindig fontos a vemhesség ultrahanggal történő kizárása, mivel a prosztaglandin vetélést okoz, és a vemhesség és az egyéb méhben levő folyadékgyülem elkülönítésére a vemheség 42-45. napja előtt a röntgen nem alkalmas. A gyógyszeres kezelésről tudni kell, hogy legalább 15 napig tartó injekciókúrából, valamint minimum két hetes célzott (hüvelyfolyásból történő baktériumtenyésztéssel és rezisztenciavizsgálattal alátámasztott) antibiotikum terápiáról van szó. A gyógyulásig meghatározott időközönként ultrahang és laborkontroll szükséges, annak igazolására, hogy az állat reagál-e a terápiára, illetve csak negatív leletek birtokában mondható ki a gyógyulás. Fontos tudni továbbá, hogy a gyógyszeres terápia a fent leírt hossza, felülvizsgálat és gyógyszerigénye miatt összességében költségesebb eljárás, mint a sebészi beavatkozás. Ambulanciánkon a Kalifirniai, Louisianai, Libsoni, és a Budapesti Állatorvos Tudományi Egyetemek által ajánlott gyógyszeres protokollt használjuk, mely két esetleg három hetes gyógykezelést injekciókúrát, kontrollvizsgálatot jelent. Ez prosztaglandin F2 alfa, progeszteronantagonista, antibiotikum és támogató terápia meghatározott protokoll szerinti adagolását jelenti. Az alkalmazott protokoll legmagasabb arányban garantálja a gyógyulást, és legkisebb százalékban a kiújulást. A későbbiekben történő kiújulás veszélye azonban minden gyógyszeres kezelésnél fennáll és a tulajdonosnak tudomásul kell vennie. A néhány napig tartó hormonkezelés és bakteriológiai lelet nélkül alkalmazott antibiotikumokkal történő gyógykezelések általában csak az áruk miatt kedvezőek, az eredmény szegényes, a gyógyulásról szóló beszámolók pedig legtöbbször anekdota jellegűek, a kiújulás 75% feletti. Tény, hogy korrekt és sikeres gyógyszeres kezelés esetén is minden ivarzási periódus fokozottan hajlamosít az újbóli kialakulásra, illetve a sikeres gyógykezelés ellenére is előfordul, hogy a beteg elveszíti fogamzó képességét. Azonban szövődménymentes esetekben is célszerű az érintett egyed ivartalanítása abban az életkorban amikor már a tenyészállatként történő hasznosítása amúgy sem javasolt.

A prosztaglandin készítmények alkalmazása szigorúan tilos ha:

• vemheségről és nem pyometráról van szó
• súlyos egyéb szervet érintő konkurens megbetegedés esetén (vese, szív, máj stb.)
• Ha a méhben az előző vemhességből visszamaradt mumifikálódott magzat van

A rendszeres orvosi felügyelet a gyógyulás nyomon követése mellett az alkalmazott terápia mellékhatásainak ellenőrzése miatt is szükséges.  A lehetséges mellékhatások:

• nyugtalanság
• lihegés
• nyálzás
• hányás
• hasmenés
• pupillatágulat
• vizelés
• vakarózás (csak nőstény macskákban)
• a hát hasi irányú görbült tartása ún. lordosis (csak nőstény macskákban)
• dagasztó mozdulatok hosszas végzése (csak nőstény macskákban)

A mellékhatások általában a prosztaglandin adagolását követő egy órában jelentkeznek, és a kezelés előrehaladtával enyhülnek. Valójában szinte sosem válnak olyan súlyossá, hogy a kezelést fel kelljen függeszteni.

Prognózis

A rövidtávú válasz a kezelés sikereségére a tünetek nyilvánvaló enyhülésében jelenik meg. A kezelés végén a hüvelyfolyás jelentős csökkenése, megszűnése, a normál testhőmérséklet jelzi a terápia sikereségét. Ilyenkor az ismételten elvégzett vizsgálatok, labor, ultrahang alapján mondható ki  gyógyult állapot. A vizsgálatokat a gyógykezelést követő két héten belül illik újra megismételni és amennyiben akkor is negatív eredményt kapunk kimondhatjuk, hogy teljes mértékben sikeres volt a kezelés.

Amennyiben e tünetek újra jelentkeznek, meg kell kezdeni az azonnali újbóli gyógykezelést. Ilyenkor már csupán akkor kerülhető el a sebészi beavatkozás, ha az állat állapota engedi és a tulajdonos saját felelőségére ragaszkodik a gyógyszeres terápiához. Szerencsés esetben azonban az ismételten és megfelelően elvégzett gyógyszeres terápia is vezethet sikerre.

A hosszú távú sikeresség akkor mondható el, ha az állat normál ciklusba lendül, később képes komplikáció nélkül vemhesülni és almot nevelni. Célszerű a gyógyszeres kezelést követő legközelebbi ivarzáskor vemhesíteni az állatot, hogy ne tegyük ki a nem vemhes méhet az újbóli progeszteron hatásnak. Fontos még, hogy a prosztaglandin nem oldja meg a háttérben levő méhfal megbetegedéseket. Itt a progeszteron antagonistáktól lehet segítséget várni. A prosztaglandin kezelések sikereségéről általában elmondható, hogy 40-82% -ban sikeres kutyákban, míg 85%-ban vezet sikerre macskákban. Az ambulanciánkon alkalmazott protokollnál a gyógyulási arány és a későbbi fogamzóképesség is 90% feletti, míg a kiújulás két éven belül mindössze 15-19%. A százalékos eredmények a fent említett egyetemek kutatásain alapulnak.

Sebészi beavatkozás esetén, amennyiben a létfontosságú szervek még nem szenvedtek visszafordíthatatlan károsodást és az utókezelés a tárgyalt laboratóriumi vizsgálatok eredményének megfelelően célzottan történik, a kórjóslat sokkal jobb és biztosabb, mint a gyógyszeres terápiánál leírtaknál. Tény, hogy ebben az esetben tenyészállatról többé nem beszélhetünk.

prof. Stephen J. Ettinger DVM, DACVIM; prof. Eduard C. Feldmann DVM, DACVIM; prof.  Luisa Mateus DVM; prof. Bruce E. Eilts DVM, MS, DACT; prof. Autumn P. Davidson DVM, MS, DACVIM írásai alapján, valamint a Magyar Kisállatgyógyász Klinikus Szakállatorvos képzés anyaga és saját tapasztalata alapján összeállította dr. Angyal Gábor Kisállatgyógyász Klinikus Szakállatorvos  MKOE tag.

Kapcsolódó képek

Tájékoztató az érzéstelenítéssel (altatás, bódítás) járó beavatkozások kockázatairól

A műtétekhez (esetenként a betegvizsgálathoz) szükségessé válhat az állatok gyógyszeres vagy gépi altatása, bódítása.  Ennek a mai korszerű gyógyszerek és eljárások esetében egészséges állatokon csak ritkán vannak nem várt mellékhatásai. A műtétre kerülő idős vagy hosszabb ideje beteg állatok máj- és veseműködése azonban már nem kielégítő.  A károsodott máj és vese képtelen az altatószerek megfelelő ütemű lebontására és az állatok a beadott gyógyszerekre nem kiszámítható módon reagálnak, ezért időnként előfordulhatnak úgynevezett altatási balesetek. Ilyenkor szerencsés esetben csak elhúzódik az ébredése, de sajnálatos módon az is megtörténhet, hogy a beteg már a műtét előtt vagy alatt elpusztul, illetve a műtét után nem ébred fel.

Ezt az altatással elkerülhetetlenül együtt járó kockázati tényezőt az állattulajdonosnak is vállalnia kell, amikor beleegyezik az altatással vagy bódítással járó beavatkozásba! 

A kockázati tényező idősebb, rossz általános állapotban levő, erősen elhízott vagy fiatal és fejletlen egyedekben jóval nagyobb a szokásosnál. Fokozott kockázattal kell számolni a szív-, máj- és vesebetegségben szenvedő állatoknál is. Emiatt az előre tervezhető műtéteknél célszerű a beavatkozást megelőzően az állat alapos kivizsgálása, és a legfontosabb szervi funkciók ellenőrzése, ami a műtéti kockázat mértékét jelentősen csökkenti.  Amikor (pl. életmentő műtétek esetében) erre nincs mód vagy idő, akkor vagy a beavatkozást kell elhalasztani (ennek minden veszélyével), vagy vállalni az altatással járó megnövekedett kockázatot. Ebben a döntésben természetesen Önnek kulcsszerepe van, hiszen Önnek kell kimondania ezzel kapcsolatban a döntő szót! Elhatározásának megkönnyítése érdekében az altatni kívánt állat egészségi állapotát előzetesen felmérjük és véleményezzük az altatási rizikó mértéke szempontjából.

Döntését és a tájékoztatás tudomásul vételét egy előzetes beleegyező nyilatkozat aláírásával is meg kell erősítenie! Ez azt jelenti, hogy Ön tudatában van, miszerint a szakmai szabályok messzemenő betartásával végzett altatás is bizonyos kockázattal jár, amiért a beavatkozást gondosan végző állatorvost felelősség nem terheli.

▲ vissza a lap tetejére