
A kutya gyomorcsavarodása (torsio ventriculi)
A nagytestű, mély mellkasú kutyafajták nem ritka, életveszélyt okozó betegsége. Mivel a briard energikus fajta, szeret rohangálni, ugrálni, ezért a briard a gyomorcsavarodás által veszélyeztetett fajtának tekinthető.
A gyomorcsavarodás okai lehetnek anatómiai sajátosságok, amikor a gyomor függesztő szalagjai nem gátolják meg a csavarodás lehetőségét, illetve erjedésre hajlamos, nagy mennyiségű eleség etetése után bekövetkező intenzív mozgatás, mint amilyen az ugráltatás, az intenzív sport, vagy játék.
Gyomorcsavarodás esetén a gyomor a hossztengely mentén fordul el 90-180 fokban. A csavarodás miatt sem a hányás, sem a bélsár ürítése nem lehetséges. A hasi nagyerek összenyomatása következtében súlyos vérkeringési zavar, shock alakul ki, majd életmentő beavatkozás hiányában az állat rövid időn belül elhullik.
Természetesen, bár a gyomorcsavarodás rendkívül gyors lefolyású betegség, mégis vannak tünetei, amiket észlelve, a gyors állatorvosi segítség megmentheti kutyánkat. A feltűnő bágyadtság, elesettség, hányás nélküli öklendezés, a has jelentős tágulata (azaz, a has felpuffadása), a nehezített, szapora légzés és a remegés gyomorcsavarodásra utalhat. Ilyen esetben laikus beavatkozás, legyen az akár táplálék, vagy folyadék bevitel is, esetleg masszírozás, mozgatás tilos! A gyomorcsavarodás tüneteinek észlelése esetén azonnali orvosi ellátás, mégpedig műtét szükséges!!
A gyomorcsavarodás megelőzésének érdekében szükséges néhány rendszabály betartása:
- az etetési idők pontos betartása
- az azt követő nyugalmi (emésztési) idő biztosítása
- megfelelő összetételű és mennyiségű takarmány biztosítása.
Célszerű olyankor etetni kutyánkat, amikor az etetés után nyugalmat tudunk biztosítani, mivel még egy deci víz megemésztéséhez is két óra szükséges. Ilyen nyugalmi időszak lehet az esti időszak, amikor a kinti mozgás is csökken.
Ha tehetjük, étkezés után tartsuk ellenőrzésünk alatt a kutyát, vagy biztosítsunk ingermentes környezetet. Gyomorcsavarodást hajlam esetén egy olyan egyszerű mozgás is kiválthat, mint a kutya hátára fordítása, hogy simogathassuk a hasát. Ezt nyugodtan megtehetjük etetés előtt, de hagyjuk békén etetés után. Ha várhatóan nagyobb fizikai megterhelés vár kutyánkra, legalább 10-12 óra emésztési időt biztosítsunk számára, és a fizikai megterhelés függvényében csökkentett adagot adjunk neki.
Ha minden előzetes óvintézkedés ellenére bekövetkezett a baj, azonnali orvosi segítség szükséges. A gyomorcsavarodásos esetek nagy része ugyanis gyógyítható lenne, ha a páciens időben a műtőbe kerülne. Az esetek egy részében azonban csak reggel találja meg a gazda a halott kutyát. A kutya akkor is elpusztulhat, ha még élve kerül ugyan a műtőasztalra, de későn vettük észre a bajt, hiszen a gyomor elfordulásával beálló vérkeringési zavar az érintett területek elhalásához vezethet, ami már visszafordíthatatlan folyamat. Általában a has felpuffadása már ennek a stádiumnak a kezdetét jelzi.
A betegség szerencsére nem mindennapos betegség, de a kutya élete érdekében jó tudni, miről ismerhetjük fel, és mit kell tennünk jelentkezése esetén.
dr. Bistyák Andrea Tünde
állatorvos

A kutya hátulsó lábainak belső oldalán található csökevényes ujjat hívják farkaskaromnak, amely előfordulhat kettes vagy hármas (ún. fürtös) elrendezésben is. Ezeknek a csökevényes ujjaknak semmilyen szerepük nincs az állat életében, sőt inkább gátolják a mozgásban, hiszen bárhova beakadhatnak. A farkaskarom nem kívánatos, könnyen sérüléseket okozhat kedvencünknek. Kivételt képez a briard fajta, melynél viszont a kettős farkaskarom a fajtajelleg része.
A szerencsésebb kutyák farkaskarom nélkül születnek, azonban a többségnél megtalálhatóak. Egyes fajtáknál halmozottan fordulhatnak elő, másoknál ritkaságnak számít, ha a kölykök farkaskarommal születnek.
A meghagyott farkaskarmon a karom nem tud kopni, ezért gyakran túlnő, befúródik a bőrbe, ahol sérülést, gyulladást, végül sántaságot is okozhat. Futás, játék közben is beleakadhat növényekbe, kerítésbe, ezáltal le is szakadhat, amely ijesztő mennyiségű vérvesztéssel is járhat.
Ezért javasolható, hogy még az állat újszülött korában szakszerűen állatorvos távolítsa el ezt a nemkívánatos "kinövést".
A beavatkozás ideális időpontja az állat 4-5 napos kora. Ilyenkor szinte minimális beavatkozással, az állat számára a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozva vehetjük elejét a későbbi problémáknak.
Az állatorvos egy tompa végű ollóval a bőr alatt 1-2 mm-rel lecsípi a farkaskarmot. A seb legtöbbször gyorsan, szövődménymentesen gyógyul.
A műveletet természetesen az állat idősebb korában is el lehet végezni, azonban az eljárás akkor már nehézkesebb. Érzéstelenítést követően történik a beavatkozás, amely után természetszerűen nagyobb seb marad, mint az újszülött korban elvégzett farkaskarom eltávolítás után.
Sokszor csak akkor kerül sor a farkaskarom eltávolítására, amikor valamilyen baleset következtében a karom már félig leszakadt. Ezt megelőzendő minden gazda, aki úgy vesz magához kölyökkutyát, hogy farkaskarma van, minél fiatalabb korban végeztesse el ezt az apró beavatkozást!
Vannak olyan kotorék fajták, melyeknél az elülső lábon növő csökevényes első ujj is eltávolításra kerül, mert ezek akadályozhatják az állatot a mozgás, a vadászat során. Ezt a beavatkozást is az állatok pár napos korában célszerű elvégezni.
Sok tenyésztő maga végzi a csökevényes ujjak eltávolítását, de az esetleges komplikációk miatt (vérzés) okosabb, ha minden esetben állatorvosra bízzuk ezt a műveletet!
Ha már idősebb a kutyánk és meg szeretnénk kímélni a farkaskarom levételétől, akkor rendszeresen vágjuk rajta a karmot, és időnként ellenőrizzük, hogy nincs e rajta valamilyen sérülés.
FOGKÖVESSÉG!
A fogak rendszeres ápolását már kölyökkorban meg kell kezdeni, igy elkerülhető lesz a fogkőképződés kialakulása. Kiskutyánk fogait rendszeresen, hetente egy-két alkalommal kutyáknak való fogkefe és fogkrém segítségével kell megtisztítani. Léteznek enzimtartalmú fogpaszták és rágócsíkok is erre a célra. Megfelel egy nagy füstölt marhacsont is, melyet kutyánk nagy izgalommal fog rágcsálni.
Daganatok Annak ellenére, hogy az orvostudomány az utóbbi idők-ben rengeteget fejlődött és egyre újabb és újabb módszereket dolgozott ki a rák gyógyítására, sajnos mégsem mondhatjuk, hogy a probléma megoldottá vált. Maga a „rák” kifejezés több mint száz betegségfajtát takar, melyek közös vonása, hogy a rákos daganat a saját sejtjeink-ből, saját szervezetünk építőköveiből alakul ki. Az eredetileg egészségesen működő sejtek degenerálódása vezet a rákos burjánzáshoz. Testünket nagyon sokféle sejt építi fel, amelyek normális körülmények között szabályos ütemben szaporodnak. Ha azonban a normális sejtosztódási folyamat valami miatt felgyorsul, s a sejtek elkezdenek rendellenes mértékben osztódni, olyan újabb és újabb sejtek keletkeznek, amikre a szervezetnek tulajdonképpen nincsen szüksége — ezek a felesleges, funkció nélküli sejtszaporulatok, szövethalmazok alkotják a daganatokat (tumor). A tumornak két fő fajtája ismeretes: jóindulatú és rosszindulatú. Előbbiek nem számítanak rákos betegségnek, rendszerint könnyedén, precízen eltávolíthatók, és általában nem újulnak ki. A jóindulatú daganatokból származó sejtek nem terjednek tovább a test más részeire, nem képeznek áttéteket, s ha csak valamilyen létfontosságú szervet nem akadályoznak a működésében, nem számítanak halálos kimenetelűnek. Ezzel szemben a rosszindulatú daganatokat kóros, degenerált sejtek alkotják, melyek teljesen kontrollálatlanul és szabálytalanul osztódnak, a vér- és nyirokáramlás révén az eredeti, elsődleges (primer) daganattól a test egészen távoli részeire is átterjedhetnek, másodlagos (szekunder) daganatokat hozva létre. Az áttétképződés miatt pedig a rosszindulatú daganatok már igencsak veszélyesek az állatok életére nézve! Az egészséges sejt csak szükség esetén — a növekedési fázisban, avagy az elhasználódott sejtek megújításakor — osztódik, egyébként az osztódás időről-időre megáll. A rákos sejteknél viszont nem működik ez az osztódási tilalom, tehát a sejtek folyamatosan szaporodnak; előfordul, hogy egy-egy daganat mérete pár hét alatt megduplázódik.

| Ha a kutya allergiás... |
|
Annyian tüsszögnek a macska szőrtől, vakaróznak a kutya nyáltól, hogy szinte fel sem merül, hogy maguk az állatok is lehetnek allergiások - ha nem is a gazdira, de bármire a környezetükben.
Az allergia ugyanúgy működik az állatoknál, mint az állatbarátoknál. A pollen vagy egyes rovarok és ételek belélegzése, lenyelése ugyanolyan kellemetlen tüneteket vezethet, mint az embereknél. Ha a kisállat gyakran kerül az allergén anyag közelébe, akkor idővel az immunrendszere legyengül, és így veszélybe kerül az egészsége.
Az allergiás reakciók jelentkezhetnek rögtön, de órákba is beletelhet, amíg az állat szervezete látványosan reagál az allergén anyagra. Ez utóbbi esetben késleltetett allergiáról beszélünk, amit többnyire "intoleranciaként" emlegetnek. Ilyenkor az allergia kivizsgálása és a tünetek mérséklése bonyolult és hosszú folyamat lehet.
Például, ha az állat étrendje kiegyensúlyozott, de mégsem örvend jó egészségnek, akkor könnyen lehet, hogy allergiás az étel valamelyik komponensére, vagy a környezetében valamire.
A kutyák és macskák tünetei nagyon hasonlók. A bőr problémák mind a két fajnál az állandó vakarózásban, a mancs rágásában, kiütések, foltok kialakulásában és folyamatos nyalogatásban nyilvánul meg.
Ha az állat hány, elveszíti az étvágyát, súly problémái adódnak, vagy hasmenése van, akkor az azt jelentheti, hogy az allergia a belet támadta meg.
Ezen kívül előfordulhatnak légzési problémák, szőrhullás, viselkedési problémák, csökkenhet az állóképesség mértéke és az energia szint, valamint füllel kapcsolatos gondok is adódhatnak.
A pontos diagnózishoz szükséges elvégeztetni egy allergia tesztet, amihez nem kell más, mint egy kis vérminta az állattól. A laborokban ezt speciális allergia vizsgálatnak vetik alá, mely során beazonosítják a vérben található antitesteket az allergia klinikai jeleivel. Az eredmények fényt derítenek arra, hogy mire és mennyire allergiás az állat.
![]() |
EladoDomain.NET támogatásával a HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban: