Britannian Bulldogs" Kennel

Angol Bulldog,- Francia Bulldog,- Fedeztetés, Kőlyők eladás, Bulldogokról Hasznós imfórmációk, Kutya betegségek

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

V. A tenyészkanok andrológiai vizsgálatának jelentősége, a hímek "meddősége".
Miért van szükség a tenyészkanok andrológiai vizsgálatára?

Az elmúlt években az igényes kutyatenyésztés térhódításával, jelentős, de még mindig nem elégséges mértékű igény jelentkezett a kan kutyák szaporodásbiológiai funkcióinak vizsgálatára. Ugyanakkor, a tenyészkanok fertilitási zavarainak felderítése rendkívül lényeges tenyésztési, szaporodásbiológiai szempontból, hiszen arányaiban, egy tenyészetben sokkal nagyobb kárt okozhat egy infertilis vagy csökkent fertilitású (subfertilis) kan, mint egy szuka. A fedezés útján (venerealis úton) terjedő fertőzések továbbvitele szempontjából pedig egyenesen elengedhetetlen lenne a fedező tenyészkanok rendszeres andrológiai, bakteriológiai vizsgálata. Ez utóbbit egyébként FVM rendelet is előírja, de betartására, ill. betartatására senki nem ügyel. Napjainkra szerencsésen a diagnosztikai lehetőségek (hormon-tesztek, computeres analizáló programok és bakteriológiai, immunológiai vizsgálatok) is követték az egyre magasabb színvonalú, specializálódó állatorvosi szolgáltatás igényeit, így az esetek nagy részében pontos oktani diagnózist lehet felállítani.

Mikor gondoljunk tenyészkanunk esetében fertilitási zavarra?

Kórtani értelemben infertilitásról akkor beszélhetünk, egy tenyészkan esetében, ha az állat egy vagy több a tüzelés megfelelő időpontjában pároztatott, egészséges szukát nem termékenyít meg. A betegség jellegéből adódóan a fertilitási zavar lehet részleges, átmeneti vagy csak csökkent fertilitás, amely például rendszeresen alacsonyabb alomszámban vagy szórványosan egy-egy sikertelen fedezésben nyilvánul meg. A gyakorlatban, ebben az esetben subfertilitásról beszélünk.
Tapasztalataink szerint a hazai tenyésztői felkészültség és gondosság a tenyészkanok fertilitásának ellenőriztetése terén elég vegyes képet mutat. Tisztelet a kivételnek, de általában már csak akkor fordulnak orvoshoz, ha már nagy a baj, "ég a ház", sok szuka üresen maradt. Pedig ez nem jó reklám és hamar elterjed a tenyésztői világban, ha a világgyőztes kan "üresen hagyja párjait".
Vajon megéri-e nekünk ez a rizikó, és az a pár ezer forint, amit megtakarítunk a nagy értékű tenyészkan rendszeres andrológiai vizsgálatának elmulasztásával?
Az is igaz viszont, hogy a vizsgálatok a "betegség" jellegéből adódóan általában ismétlendőek, tehát egy rossz spermatológiai lelet még sosem végső diagnózis, meg kell ismételni, optimális feltételek között (tüzelő szuka jelenléte, nyugodt környezet) és kiegészíteni egyéb vizsgálatokkal (ultrahang vizsgálat, bakteriológiai vizsgálat és hormonális tesztek stb.). Ezekből épül fel a komplex andrológiai vizsgálat összessége melyről a későbbiekben még lesz szó. Tehát a diagnózis felállításához és az esetleges terápia sikeréhez szükség van a tulajdonos áldozatos és feltétlen együttműködő segítségére. A gyógyuláshoz, a spermaminőség javulásához azonban legalább 60 napra van szükség (spermatermelési ciklus 62 nap), előbb jelentős javulás nem várható, illetve nem ítélhető meg nagy bizonyossággal. Ez a 60 napos időtartam fordítva is igaz; általában az észlelt spermium rendellenességek (bizonyos morfológiai elváltozások un. másodlagos spermium rendellenességek kivételével) nem az előző napok eseményeit tükrözik, hanem legkorábban kb. 50-60 nappal ezelőtti negatív hatás következményei. Az említettekből is kitűnik, hogy nem könnyű felállítani az andrológiai betegségek pontos diagnózisát, és bizony elmélyült szaktudást és gyakorlatot valamint megfelelő műszeres felkészültséget igényel.

A tenyészkanok infertilitásának formái és lehetséges okai.

Diagnosztikai és terápiás szempontból az infertilitás két típusát különböztetjük meg; a párzásképtelenséget, illetve a termékenyítőképesség (spermaminőség gyenge) zavarát. Párzásképtelenségről akkor beszélünk, amikor a kan fizikális akadály vagy fájdalom, illetve a fedezési kedv (libidó) hiánya miatt képtelen a párzást végrehajtani. Az előbb említett jelenség viszonylag ritka a praxisban önálló kórformaként, hiszen a hátsó testfél gyengesége, mozgásszervi zavarok miatt fedezőképtelen állat általában idős, és a szaporítóanyag minősége is gyenge, tehát fennáll a fertilizáció zavarának gyanúja is. Gyakorlatban a tenyésztő is gyakran találkozik a csökkent fedezési kedvű tenyészállatokkal. Lényegét tekintve ez azt jelenti, hogy a tenyészkan nem hajlandó vagy vonakodik a párzás végrehajtására, gyakran a reflex-láncolat (szexuális érdeklődés, felkészülés, erectio, felugrás, behatolás, ejaculatio) részleges vagy teljes blokkolódása figyelhető meg. Ezek az un. "flegmatikus típusú" hímek, és a jelenség lehet veleszületett, genetikai hátterű vagy esetleg szerzett. Ez utóbbi általában lassan alakul ki és tapasztalt, tenyészkanoknál is jelentkezhet. A csökkent libidó hátterében állhat alacsonyabb hím nemi hormon (tesztoszteron) szint, mely oka központi (csökkent aktivitású agyalapi mirigy funkció) vagy perifériás működészavar (here hormon termelésének károsodása) lehet. Ma már lehetséges hormonvizsgálatokkal (tesztoszteron stimulációs teszt) a két kórforma elkülönítése, és bizonyos kezelésekkel a libidót fokozni, de hosszútávon sajnos ehhez a kórformához általában a spermaminőség romlása is társul. Tapasztalatból tudjuk, hogy egy kevésbe aktív típusú kutyánál is segíthet az igen intenzív környezeti inger, pl.: optimális időben lévő tüzelő szuka jelenléte, a nyugodt otthoni környezet. Az alábbi néhány faktor befolyásolhatja a tenyészkan fedezőképességét: pároztatási management (agresszív nőstény, rossz emlékek, zavaró környezet.), sérülések, fájdalom a fedezés alatt, az életkor (fiatal állat késői ivarérése, idősnél a csökkenő tesztoszteron-szint), szisztémás megbetegedések, hormonális betegségek (Cushing- kór, pajzsmirigy működés elégtelensége), és bizonyos gyógyszerek.
A termékenyítőképesség zavara az esetek 90%-ában spermaminőség romlásában jelentkezik. Tapasztalataink szerint a kanok spermatermelésük csúcsára kb. 2 éves korukra érnek, ekkor a legjobb minőségű az ejakulátum és tartós tárolás (spermamélyhűtés) céljára is ilyenkor javasolt leginkább. Az életkor előrehaladtával kb. 5 éves kor után általában lassan, de folyamatosan romlik a sperma minősége, mely nem jelentkezik feltétlenül és azonnal a fertilitás csökkenésében, hiszen a természet jelentős "rátartással dolgozik". A normál kutyasperma szabad szemmel vizsgálva általában tejszerű sűrűségű és fehér sárgás-fehér színű. Sűrűségét befolyásolhatja spermavétel technikája, ha beleveszik a prosztata váladékot is, akkor jelentősen hígul, és kedvezőtlenül befolyásolja eltarthatóságát. Kóros színű a sperma, ha véres-rózsaszínű prosztata váladék ürül, és ez keveredik az ejakulátumhoz, ez prosztata elváltozásra utal és forduljunk állatorvoshoz. A prosztata váladék szerepe egyébként a sejtek mozgásának és anyagcseréjének fokozása, és mint az egyetlen járulékos nemi mirigy kutyában, és váladéka csak az ejakulációkor kerül a spermához. A szerv gyulladása, vagy egyéb elváltozása megváltoztatja a mirigy váladékának kémhatását és ez a spermaminőség romlásához, vezethet. Szintén ilyen hatású minden a húgy és nemi apparátusban lezajló gyulladásos folyamat. A korrekt diagnózis felállításához szakszerű bakteriológiai mintavételre (steril katéter, esetleg tampon) és prosztata esetében ultrahang diagnosztikai és citológiai vizsgálatra is szükség van. Egyre jobban foglalkoztatja a köztudatot a kutyák Mycoplasma-fertőzöttsége, mondhatnám "sláger téma", és valóban lehet jelentősége - humán tapasztalatokból kiindulva- a kanok infertilitásában. De ne feledjük ez csak egy olyan fertőzöttség, mely egyéb hajlamosító tényezővel együtt, valószínűleg hozzájárulhat a rosszabb spermaminőséghez és a szukák meddőségéhez! Kizárólagos kóroktani szerepét nem lehet kijelenteni. A tengerentúlon (USA, KANADA) gyakran előfordul a kutyák Brucella canis nevű baktériummal való fertőzöttsége, mely viszont egyértelmű kórokozó és kanokban here-, mellékhere gyulladást, a szukákban magzatfelszívódást, vetélést okoz. Nemi úton terjedő (spermával is) betegség, ezért sok országban (Skandinávia, Ausztrália) kérik a tenyészkan Brucella-mentességét igazoló teszt eredményét. Hazánkban is elvégeztethető a vérteszt és így biztosak lehetünk a tenyészállat fertőzés mentességében. Egy másik érdekes kérdés a Leptospira fertőzöttség, mely ellen ugyan minden kombinált oltással védekezünk, mégis a legújabb felfogás szerint e betegség ellen nem biztos, hogy elegendő az évenkénti oltás- a kórokozó rossz antigén tulajdonsága miatt-, hanem inkább a félévente történő oltás javasolt. A Leptospirákat rágcsálók ürítik vizeletükkel és a környezetből könnyen felvehetik a kutyák; veseelváltozásokat és magzatelhalást, vetélést okozhatnak. Talán nem véletlen, hogy néhány ország a sperma importja esetén kiköti a tenyészkan Leptospira-mentességét is.
Érdemes néhány szót említeni azokról a gyulladásos folyamatokról, melyek helyileg (herezacskó, here, mellékhere) vagy szisztémásan, az egész szervezetben testhőmérséklet emelkedést okoznak (hosszú lázas állapotok). Emlősökben az ép spermiumok termelődéséhez a normál testhőmérsékletnél 1-2 C -kal alacsonyabb hőmérséklet szükséges, így minden un. a here termoregulációját akadályozó hatás, komoly spermium abnormalitást eredményez. Hosszú, lázas betegségek után gondolnunk kell mindig az esetleges átmeneti spermaminőség romlásra! Fedeztetéseknél ajánlatos körültekintően tervezni és optimális időpontban lévő szukát fedeztetni, vagy spermavizsgálatot végeztetni és kivárni a kb. 60 napos regenerációs intervallumot.

A kanok komplex andrológiai vizsgálata

Az elmondottakból kitűnik, hogy a pontos diagnózis felállításához bizony számos, gyakran ismételt vizsgálatra és hosszabb időre van szükség. Különösen fontos tehát egy komplex mindenre kiterjedő vizsgálati metódus kialakítása, hogy a sok apró észleletből végül összeálljon a kép: megszülessen a diagnózis.
Ezt szolgálja a komplex andrológiai vizsgálat, mely a részletes kórelőzmény felvételén túl, az állat fizikális vizsgálatából, spermavételből és spermavizsgálatból, a herék a mellékherék és a prosztata ultrahangos diagnosztikájából áll. Kiegészítő vizsgálatként említhető a sperma mozgásának számítógépes analízise (1. Kép.), mely objektív és pontos adatot szolgáltat számunkra a mozgó spermiumok arányára, a mozgás minőségére és sebességére vonatkozóan. Indokolt esetben általános bakteriológiai vizsgálatot, Mycoplasma vizsgálatot és a prosztata citológiai vizsgálatát is elvégezzük.